Baba-mama kör, gyerekórák, adventi alkalmak kicsiknek-nagyoknak <további infókért klikkelj ide!>

Őszi zsongás a Református Óvoda csillag csoportjában
„Anya, most te is jössz?” – kérdezte tőlem a kisfiam, kicsit bizonytalanul. Hiszen most nem rohantunk munkahelyre, vagy szöktünk meg előlük, mint máskor, ugyanis az óvó nénik közös időtöltést szerveztek nekünk, a gyerekeinkkel együtt. Őszi termésekből, levelekből készítettünk különböző alkotásokat. Próbáltuk fantáziánkat megmozgatni, hogy minél változatosabb, őszt idéző alkotások szülessenek. Az anyukákból álló csapatot egy lelkes apuka is támogatta. A kicsik kitartóan szurkálták a fogpiszkálót a krumpliba, hogy sündisznó legyen belőle. De készült tökből és káposztalevélből nyuszi, gesztenyéből kukac, tobozból bagoly.

Miközben daraboltunk, vágtunk és ragasztottunk, jól esett néhány falat répát vagy almát bekapni, ötletelni és nevetgélni. Köszönjük, hogy bepillanthattunk óvodásaink életébe és mi magunk is önfeledten játszó gyerekek lehettünk!
<<képek megtekintéséhez kattintson ide>>

Péterné Nagy Ágnes és Nagyné Sőrés Magdolna szülők

Megkezdődött az 2013-2014-es nevelési év. Idei nevelési évünket szeptember 2-án kezdtük. A nyári festést követően, szép, megújult környezet fogadott bennünket. Az Úré legyen ezért a dicsőség. Első szülői értekezletünket szeptember 10-én tartottuk, ahol Tönkő Levente lelkipásztor áhítatát követően, Gyüre Anikó, újonnan megbízott vezető tájékoztatta a jelenlévőket az aktuális eseményekről. Ezt követőn minden csoport a saját csoportszobájában folytatta az összejövetelt.

<<képek megtekintéséhez kattintson ide>>

Isten előtt elcsendesedve. Szeptember 16-tól elkezdődtek óvodánkban a hétkezdő áhítatok. Hétfő délelőttönként a gyerekkel együtt kérjük az Úr áldását, amikor is egy-egy rövid történet segítségével ismerhetjük meg Mindenható Atyánk kegyelmét, szeretetét, nagyságát, segítségét. Délután az intézmény felnőtt dolgozói gyűlnek össze, s csendesednek el, így kérve kegyelmet, áldást intézményünkre, gyülekezetünkre.
<<képek megtekintéséhez kattintson ide>>

Családi Nap
Borongós őszi reggelre ébredtünk szeptember 15-én. Gyülekezetünk ebben az évben is megtartotta a közösséget építő családi napját. A kicsit csípős időben mindenki frissen látott hozzá az ebéd előkészületeihez. A Tiszteletes úr viccesen meg is jegyezte: ,,Ő már fél hétkor fent volt, és első dolga volt hajszárítóval megszárítani a füvet, és a homokot. Ezzel is megteremteni a reggeli kezdés ideális feltételeit.”

A hideg szélben mindenki hamar munkához látott. A játszóteret nemsokára belepte az íncsiklandó ételek remek illata, a bográcsokban rotyogott az ebéd. Ezzel együtt a hideg ellenére a jókedv is megérkezett.
A délelőtt folyamán, Istentiszteleten vehettünk részt, ahol nagyon tanulságos gondolatokat hallgattunk meg a Tiszteletes úrtól. A gyerekekre gondolva, bűvész műsor is színesítette a programot a szervezők jóvoltából. Bemutatkozott a Budapestről érkezett evangéliumi zenekar, ahol többek között, az új vezető óvónőnket is hallhattuk énekelni. Bejárta a templomot a gyönyörű énekszó, együtt énekelt kicsi és nagy egyaránt.
Lelkileg felpezsdülve léptünk ki a templom kapuján, hiszen az,, égieknek hála „az idő is melegebbre fordult. A böszörményre jellemző ételek megfőttek, és a vidáman játszó gyerekek és a szülők elfogyasztották a jóízű ebédet, meg-megkóstolva a szomszéd bográcsok, szakácsok alkotásait is.
A gyerekek ebéd után visszatértek a játékokhoz. A templomkert udvarában felállított ugrálóvárnál, élő csocsónál, sorban álltak a gyerekek, és önfeledt hancúrozással folytatták a napot.                                                                                               
Köszönjük, hogy részesei lehettünk a színvonalas programoknak, reménység szerint jövőre is találkozunk.

<<képek megtekintéséhez kattintson ide>>

Kovácsné Kovács Éva
szülő, Szivárvány csoport

Móka, játék, kacagás

Immár hagyomány, hogy ősszel családi napot tartunk a Kálvin téri református gyülekezetünk szervezésében. Így volt ez az idei nevelési évünkben is, amit az előző évek tapasztalatai alapján most is nagy érdeklődéssel vártunk.
Az előkészületek már a szeptemberi szülői értekezleten elkezdődtek, ahol nagy kedvvel és lelkesedéssel válogattak a szülők a feladatok között. Végre aztán eldőlt, paprikás krumplit főz a csoportunk. Izgatottan vártuk a szeptember 15- ét. Volt, aki krumplit, hagymát, szalonnát és virslit hozott, más a tűzifát biztosította.
Korán reggel érkeztünk, még a hideg és párás levegő sem szegte kedvét a szülőknek. Az óvoda udvara hamar benépesült, de a homokozókban most nem gyerekek játszottak, hanem felnőttek forgatták a bográcsot és a fakanalat. Főtt itt pörkölt, paprikás krumpli, slambuc, babgulyás, de még töltött káposzta is, így nem csoda, hogy ínycsiklandozó illatok lepték el az óvoda udvarát. Egyre több család érkezett, s mindenki kíváncsian szemlélődött, mit rejtenek a hatalmas bográcsok.
A családi Istentiszteletet megelőzően közösen dicsértük az Urat és hívogattuk templomunkba a rendezvényre látogatókat. Ez a közös, vidám éneklés nagyon jó hangulatot teremtett. Ezt a jó hangulatot koronázta meg az erre az alkalomra összeállított zenekar. Kíséretükkel, dicsőítő énekek hangzottak el, interaktív módon bevonva a gyülekezet apraját-nagyját. A tavalyi évhez hasonlóan idén is nagy sikert aratott az evangéliumi bűvészműsor, kíváncsi tekintetek próbálták megfejteni, hogyan lett a virágból bot, a bűvész ujjai között egyre több labda, a csomókból kötél. Kitörő örömmel fogadták ezt a fellépést a templomban lévő gyerekek.
A mindenkit megérintő Igehirdetést követően, ismét énekszóval magasztaltuk az Urat. Az egész nap folyamán, a Napraforgók Evangéliumi Játszóház gondoskodott a felejthetetlen hangulatról. A bátrabbak beállhattak az élő csocsóba, a mozgékonyabbak az ugrálóvárban adhatták le fölösleges energiájukat, az ügyes kezűek a homokrajzok készítésében élhették ki kreativitásukat, a legkisebbeket pedig mókás, kedves lufi-figurákkal lepték meg, melyeket a nap végezetével haza is vihettek. Az Úr most is gondoskodott rólunk és a nap is kisütött.
A finom ebéd elfogyasztása közben a hangulat is emelkedettebbé vált. Nemcsak a saját főztünket kóstolhattuk meg, hanem a többi bográcsban főtt ételből is ízelítőt kaphattunk. A nagy bográcsok hamar kiürültek, ami a szakácsok főzőtudományát igazolja. Ha valaki még ezek után is éhes maradt, válogathatott a gyülekezet asszonyai által sütött ízletes süteményekből és palacsintákból. Minden volt itt, mi szem-szájnak ingere.
Délután a gyülekezeti teremben, Mészáros Barna református börtönlelkész előadását hallgathatták meg az érdeklődők, a „Vélt szabadságból a valódi szabadságba” címmel. Megindító volt annak a börtönviselt fiatalembernek a bizonyságtétele, akit a lelkész magával hozott. Példaértékű lehet számunkra az ő egyszerű, de őszinte vallomása, mely arról szólt, hogy az ingyen kegyelmet csak el kell fogadnunk, csak egy karnyújtásnyira van tőlünk. Mindenkit arra biztatott, hogy ezt a lehetőséget ne szalassza el. Az előadás ideje alatt a szorgos kezek a főzőhelyeket ismét homokozókká változtatták, újra helyreállt a megszokott rend az óvoda és a templomkert udvarán. A nap zárásaként, éppúgy, mint a nap indításaként énekszóval magasztaltuk Istenünket, hálát adva a csodálatos rendezvény minden percéért, a szervezőkért, a résztvevőkért.
Jó volt együtt lenni, barátkozni, ismerkedni a családokkal, közelebb kerülni egymáshoz. Már ekkor megfogalmazódott, milyen jó volt ez a nap, s hetekkel később is emlegették óvodásaink és a szülők is, hogy örülnének, hogyha ennek lenne folytatása. Nagyon örültünk, hogy a gyülekezetben és a szülők között ilyen összefogást tapasztaltunk. Hálásak vagyunk azért, hogy ez a nap is lehetőséget adott arra, hogy Isten igéje által lelkileg épülhessünk, és a családokat is jobban bevonhassuk gyülekezetünk életébe.

Dr.Fülöpné Szatmári Erzsébet és Dobó Tímea
óvodapedagógusok, Szivárvány csoport

„AMI JAVUNKRA SZOLGÁL…”
Óvodai munkatársi csendes hétvége
-Egrespatak-

Érkezésünk napján (pénteken)-utunkat megszakítva- a Zilahi Református Óvodába tettünk látogatást. Tapasztalatcsere után a nagy szeretettel készített és dobozolt ajándékokat,- melyek közt ruhaneműk, rajzeszközök, festékek, igés képeslapok, CD lemezek stb. és nem utolsó sorban a konyhai dolgozók által készített finom sütemények sorakoztak,- Gyüre Anikó óvodavezetőnk adta át a helyi óvoda gyermekeinek és dolgozóinak szép köszöntő szavak kíséretében. Munkatársi énekkarunk énekszóval kért áldást a zilahi óvoda egész közösségére.
A gyermekeknek éneket tanítottunk:

Süt a nap az égen, ragyog csodaszépen,
Sugara beragyog a szívembe,
Szeret a jó Isten, nagyon szeret engem,
Hiszen Ő maga a Szeretet!

A zilahi nagycsoportosok is bekapcsolódtak, és hamarosan egymásra találtunk az éneklésben. A Zilahi Református Óvoda testvéróvodánk lett. Egyelőre két csoport van az oviban, de már megmutatták a leendő új óvoda és gyülekezeti ház látványtervét. A Zilah-Ligeti Református Egyházközség működteti az óvodát. A gyülekezeti termükben ebédeltünk, ahol megtapasztalhattuk az erdélyi ember melegszívű vendégszeretetét.
Szállásunk Egrespatakon volt, az Agapé Panzióban. Vacsora után munkatársi imaközösséggé formálódtunk át. Téma: Az imádság ereje. Gyüre Anikó vezette a beszélgetésünket és buzdított az imádkozásra a 2 Mózes 4. részével, ahol Isten felkészíti Mózest a küldetésre. Sokszor mondjuk mi is, hogy itt vagyok - de küldj Uram valaki mást, és hivatkozunk alkalmatlanságunkra. Isten Szentlelke viszont képesít a feladatra. Hagyjuk, hogy Isten használjon bennünket a küldetésünk betöltésében.
Szombat délelőtt áhítat és ahhoz kapcsolódó beszélgetés, éneklés töltötte ki az időnket. …Ami javunkra szolgál… (Róma 8:28) címmel Tönkő Levente lelkipásztorunk indította az áhítatot. Ezután Gyüre Anikó bizonyságtétele hangzott el. Egy történeten keresztül világította meg, hogy hit által hogyan győzedelmeskedhetünk életünk nehézségei felett. Ezután Dobóné Tanczig Anita és Osváthné Katona Zita közös szolgálata következett. Lukács 17:11-19 alapján a tíz leprás meggyógyulásának történetén keresztül a hálaadásra s a köszönetmondás fontosságára irányították figyelmünket: „Ne felejtsd el megköszönni!” című szolgálatukkal. A szolgálatok között éneklésekkel dicsértük Istent.
A szombati nap hátralevő részét kirándulásra szántuk. Még ebéd előtt útra keltünk, hogy megismerkedjünk a Szilágyság természeti szépségeivel és néhány nevezetességével, templomaival. Először Perecsénybe autóztunk, ahol (mint azt házigazdáinktól megtudtuk) az Országos Baptista Fúvószenekarok Találkozója zajlott éppen. Kicsit belekóstoltunk, majd széjjelnéztünk a településen. Az Agapé Panzióban elfogyasztott finom ebéd után zilahi városnézés következett, majd megtekintettük a zsibói Wesselényi kastélyt és botanikus kertet. Végül ízes sarmasági borokat kóstoltunk sajt és ropogós héjú házikenyér kíséretében egy helyi termelő presbiter jóvoltából. Szívélyességét, vendégszeretetét megköszönve áldáskérő énekkel búcsúztunk tőle. Már beesteledett, mire visszaérkeztünk szálláshelyünkre. Vacsora és a kötetlen beszélgetések után, kellemesen elfáradva tértünk nyugovóra.
Vasárnap az ébredést bőséges reggeli követte. Majd áhítattal hangolódtunk az istentiszteletre. Téma: Felsőfokú nyelvvizsgára készülünk. „Mint aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.” (Példabeszédek 25:11) és a „Fogadd kedvesen számnak mondásait, Uram…” (Zsoltárok 19:15) igeversek szolgáltak alapul az Isten országában használatos nyelvjárás kialakításáról. Az áhítatot Bertalan Jánosné tartotta.
Majd irány Zilah. A Zilah-Ligeti Református Gyülekezetnek van egy különleges, gyönyörű, modern stílusú temploma. Idejöttünk a vasárnapi istentiszteletre. Az alkalom keresztelővel kezdődött. Ezután Dobóné Tanczig Anita óvodavezető helyettes felolvasta a lekciót - ami a 34. zsoltár volt. Az igehirdetést nagytiszteletű Tönkő Levente lelkipásztor testvérünk végezte, mintegy megkoronázva a hétvégén újra és újra visszacsengő üzenetet a Róma 8:28 versét: „… akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…”. Végül pedig óvodánk női kara énekelt.
Ebédünket elfogyasztottuk a Panzióban, csomagoltunk és elérkezett a búcsú pillanata. Házigazdáinknak szóval és dallal is megköszöntük a szívélyes fogadtatást. Lélekben meggazdagodva térhettünk haza családjainkhoz.
Köszönet érte azoknak, akik megszervezték és lehetővé tették számunkra ezt az utat és imádságban hordozták csendes hétvégénket.

<<képek megtekintéséhez kattintson ide>>

Szabadi Antalné és Bertalan Jánosné

7 éves a Jó Pásztor Református Óvoda
„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Zsolt 103,2

Újra eltelt egy áldásokban és próbákban gazdag év gyülekezetünk óvodájában. Immár hagyománnyá vált, hogy minden évben hálát adunk Mennyei édes Atyánk gondviseléséért, oltalmáért, szeretetéért.

Az elmúlt évben is megtapasztalhattuk, hogy minden erőfeszítés, és emberi akarat csak akkor válhat eredményessé, ha Teremtő Urunk tervével találkozik. Átélhettük, hogy átsegített bennünket egy-egy nehézségen, ezért fontos, hogy évről-évre a mi ünneplésünket is elsősorban a hálaadás jellemzi. Így történt ez a 2013. október 06-ai ünnepi Istentiszteleten, ahol az Istentisztelet első részében az emlékezésé volt a főszerep. Az aradi vértanúkra emlékeztünk a hősök halálának 164. évfordulóján. Hálaadó Istentiszteletünk részesei voltak a testvérgyülekezetünket képviselő erdélyi testvéreink, akik vendégeink voltak ezen a hétvégén Parajdról. Vendég igehírdetőnk e jeles napon Kántor Csaba főtiszteletű úr volt, a parajdi gyülekezet lelkipásztora, majd Gyüre Anikó óvodavezető köszöntője után a Csengettyű csoportos gyermekek szolgálata következett, amit óvodánk női karának szolgálata zárt.

Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt nagy izgalommal készültünk a szolgálatra. Óvodásaink örömmel gyakorolták a verseket, dalokat, és lelkesen jöttek át velünk a próbákra a templomba. Aztán elérkezett a nagy nap, csoportunk első szolgálata a gyülekezet, a parajdi vendégeink és legfőképpen Istenünk előtt, az Ő házában. Örömmel, hálatelt szívvel hangoztak a versek és csilingelő gyermekhangon a kedves, Istent dicsőítő énekek. Boldogok voltunk az elismerő szavak hallatán, de számomra a legnagyobb boldogságot mégis az jelentette, amikor a csoportban a keddi áhítatunkon, aznapi elcsendesedésünk során arról beszélgettünk, ki mit érzett a szívében, amikor kiálltunk a gyülekezet és a parajdi vendégeink elé versekkel, énekekkel dícsérni Istent. Az egyik kisfiú ezt válaszolta: „Tudod, Zita néni mit éreztem?    Azt, hogy Isten nagyon szeret engem.”

Ezekért a gondolatokért, és az ehhez hasonló beszélgetésekért csodálatos dolog Istennek végezni ezt a szolgálatot itt, gyülekezetünk óvodájában.

SOLI DEO GLORIA!

Ünnepi gondolatok

A reformáció napja október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. Ezen ünnep alkalmából, mi, a Jó Pásztor Református Óvoda dolgozói talán kissé rendhagyó módon, önvallomásokkal tisztelgünk őseink előtt. <tovább a teljes cikkhez>