A Bárányka csoport
Hálatelt szívvel számolhatok be a Bárányka csoportos gyermekek óvodakezdéséről. Újonnan induló kiscsoportunkban 20 kisgyermek szülei voltak felénk bizalommal, és ránk bízták legféltettebb kincsüket, a 2,5 – 3 éves gyermekeiket. A befogadást a fokozatosság és folyamatosság elvét szem előtt tartva, szülői segítséggel valósítottuk meg. Minden édesanya élt az anyás befogadás lehetőségével. Eleinte hangos sírástól visszhangzott a csoportszobánk és öltözőnk, de a napok múlásával kialakult felénk a gyermekek bizalma. Egy-egy betegség még nehezíti az óvodai beilleszkedést, de mára már mosolyogva érkeznek óvodába. Nagyon ragaszkodóak, szívesen játszanak csoporttársaikkal. Az őszi hónapokban nagyon szerettek játszani a falevelek közé rejtett őszi termésekkel, szeretnek óvónői segítséggel diót törni, gyurmázni, mondókázni, verselgetni és énekelni. Kíváncsiak, érdeklődőek, nyitottak a felkínált tevékenységek iránt. A napi áhítatokon figyelmesen hallgatják a felnőtteket, ügyesen megtanulták a kötött imádságainkat és keresztyén gyermek énekeinket. Sokszor látom őket őszintén örülni. A teremtéstörténetről való beszélgetések és éneklések során ragyogó arccal hallgatták, hogy minket is Isten teremtett. Egyik alkalommal az áhítat végi imámban megköszöntem a gondviselést, a szeretetet, a teremtett világot, és azt, hogy megteremtett minket és a szüleinket a mi Mennyei Atyánk. Az egyik kislány hangosan kiegészítette imámat: „Meg Larát is.” (A kistestvérét.)
Áldott legyen az Úr református óvodánkért, ahol már ilyen kicsinyek is hallhatnak Isten szeretetéről.
SOLI DEO GLORIA
Osváthné Katona Zita
óvodapedagógus
